Balatoni kempingezés - II. nap #travelwithme




Nem szeretném szavakkal pocsékolni az idődet, tehát ott folytatom, ahol az előző posztban abbahagytam.:)
06.19., vasárnap
Kora délelőtt indultunk Tihanyba, mivel ezt szántuk mai programnak. Újabb szerencsés parkolóvadászat után elindultunk gyalog a városban. Tulajdonképpen elsétáltunk az Apátságig, ami Balaton és környékének egyik gyöngyszeme. Szinte százszor láttam már, nyaralás vagy osztálykirándulás alkalmával, de mindig le tud nyűgözni.


Épp csak egy pár percre mentünk be, mert nem sokára kezdődött a mise, de ennyi idő is elég volt gyönyörködni a látványban. Sajnálatos módon a múzeum nem volt nyitva (mondjuk vasárnap miért is lenne nyitva, jól van Miri), pedig szívesen megnéztem volna. :( Ezek után elámultunk a Balaton látványa és az elénk táruló panoráma láttán. Egyszerűen mesés volt!!


Miután kellőképpen megnéztük a Balatont elindultunk lefelé a sétálóutcán. Persze meg kellett állni majdnem az összes árusnál. Utunkba esett egy apró Marcipán Múzeum, ahova régóta vágytam már bemenni, de eddig mindig zárva volt. Mikor beléptünk egy apró boltocska fogadott minket telis-tele mindenféle édességgel. Ezután tértünk be két apró terembe, ahol mindenféle figurák, mesehősök voltak elkészítve természetesen marcipánból.




Igen még az Apátság is el lett készítve, de volt még Flinstone család is! Elbűvölőek voltak! Itt nem sok időt töltöttünk, de azért kifelé menet még bevásároltunk. Még sok boltocskába mentünk be, mindenhol vettünk valami csecsebecsét. Visszamentünk a parkolóba, majd elindultunk vissza Balatonalmádiba. Útközben megálltunk egy levendulaültetvénynél, ahova belehetett menni és fotózni. A parkoló szélén egy tájvédelmi felügyelő figyelt a rendre. Az illatuk csak úgy terjengett a levegőben és a látvány eszméletlen volt.


Rengeteg turista mászkált a bokrok között fényképezővel a kezében. Nagyon szép volt, messziről pedig csak egy illatos lila szőnyegnek tűnt. Meseszép!!
Visszaértünk Balatonalmádiba, majd egy kis pihenés után indultunk is a helyi Óvári kilátóba. Először nem is jó helyen voltunk, mert a parkolóból nézelődtünk, pedig még bőven sétálni kellett még volna. Elég meredek utat kellett megtennünk a pavilon szerű építményig, de a kilátás garantáltan kárpótolt minket.



Gyönyörű, ugye?! Egy kis nézelődés után megindultunk lefelé. A parkolónak nevezett placc mellett volt egy kiállított régi mozdony, ami a régen itt futott vasútvonalnak állít emléket. Igazi élmény volt ilyen régi járműt látni és hogy ez anno közlekedett.


Napunk további részét a kempingben töltöttük. Sajnos fürdeni nem tudtunk, mert kissé hűvösre fordult az idő (mint a képeken láttok engem). Sőt később még az eső is eleredt. De végül csak nem áztunk szét, csak szemerkélt.

A beszámolóm többi része:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések